Hiányzó fogak Európában: mit mutatnak a számok, amelyekről nem esik szó
Az európaiak több mint felének hiányzik legalább egy foga – csak éppen nem látszik rajtuk. Átnéztük az Európai Unió 27 országának hivatalos statisztikáit, az európai felméréseket és a tudományos tanulmányokat. Minden országban találtunk valamit, amiről nem esik szó. Választ kerestünk arra a nyolc kérdésre is, amelyet szinte mindenki feltesz magának, akinek hiányzik egy foga.
A cikk tájékoztató jellegű. Minden szám nyilvános statisztikákból és tanulmányokból származik; ezeket minden fejezetnél és a cikk végi forrásjegyzékben is feltüntetjük.
Válasszon országot. Minden szám mellett az Európai Unió átlagát is látja.
Magyarország
27. hely a 27 ország közül azok arányában, akiknek minden saját foguk megvan
Miben más:Abban az országban, ahová Európa olcsó implantátumokért jár, a legalacsonyabb azok aránya, akiknek minden saját foguk megvan (19%), és a legmagasabb azoké, akiknek 20-nál kevesebb foguk van (43%).
19%minden saját foga megvanEU: 41%
80%legalább egy foga hiányzikEU: 57%
10%egyetlen saját foga sincsEU: 7%
6,7 hétnettó bérbe kerül egy 2 000 eurós implantátumEU: 3,5 hét
66%a fogászati költségekből ennyit fizetnek saját zsebből
0,5%a felnőttek közül az ár miatt lemondott a fogászati kezelésrőla legszegényebb ötödnél: 1,2%EU: 2,7%
Fogak: Eurobarometer 330 (2009, 15 év felettiek, a megkérdezettek saját bevallása alapján). Bérek: Eurostat 2025. Saját zsebből fizetett kiadások: OECD (2024). Lemondtak a kezelésről: Eurostat 2024, 16 év felettiek.
Az Európai Unió minden országában kerestünk egy számot, amely megkülönbözteti a többitől. Az Ön országa áll az első helyen, a többi ábécérendben következik.
MagyarországAbban az országban, ahová Európa olcsó implantátumokért jár, a legalacsonyabb azok aránya, akiknek minden saját foguk megvan (19%), és a legmagasabb azoké, akiknek 20-nál kevesebb foguk van (43%).
AusztriaEgy 2 000 eurós implantátum itt mindössze 2,5 heti nettó bérbe kerül, az osztrákok mégis a vasfüggöny leomlása óta járnak új fogakért a magyar határvidékre.
BelgiumAz emberek 11%-ának egyetlen saját foga sincs – Lengyelországgal együtt ez a legmagasabb arány az EU-ban, pedig egy implantátum itt csak 2,9 heti nettó bérbe kerül.
BulgáriaFogászati ellátásra fejenként évi 16 dollárt költöttek (2019), ez a második legalacsonyabb összeg az EU-ban. Egy implantátum itt 7,2 heti nettó bérbe kerül, ami a második legmagasabb érték az unióban.
CiprusAz emberek 57%-ának minden saját foga megvan – Dániával és Máltával együtt ez a legmagasabb arány az EU-ban.
CsehországAz emberek 43%-ának minden saját foga megvan – ez meghaladja az uniós átlagot, és a legmagasabb arány a volt keleti blokk országai közül.
DániaItt a legmagasabb azok aránya, akiknek minden saját foguk megvan (57%), a felnőttek 7,3%-a mégis lemondott a fogorvosi látogatásról a magas ár miatt – ez csaknem a háromszorosa az uniós átlagnak.
ÉsztországAz emberek 73%-ának hiányzik legalább egy foga. Az 50 év feletti észteknek 2013-ban átlagosan csak 14,3 saját foguk volt – a legkevesebb a SHARE-felmérés 14 európai országa közül.
FinnországA felnőttek 7%-a a várólisták miatt nem kapott fogászati kezelést – ez a legmagasabb arány az EU-ban, és az uniós átlag tizennégyszerese.
FranciaországAz emberek a fogászati költségeknek csak 15%-át fizetik saját zsebből – ez a legkevesebb az EU-ban, és 10 százalékponttal kevesebb, mint 2019-ben. A magas ár miatt mégis a felnőttek 5,2%-a mondott le a kezelésről.
GörögországAz emberek a fogászati költségek teljes 100%-át saját zsebből fizetik, és a felnőttek 11,3%-a mondott le a kezelésről a magas ár miatt – mindkettő a legmagasabb az EU-ban. A legszegényebbek körében ez az arány 17,6%.
Hollandia1981-ben a 15 év feletti hollandok csaknem 32%-a viselt teljes fogsort, 2004-ben már csak 14%-uk. 2009-ben az emberek 46%-ának volt meg minden saját foga.
HorvátországAz emberek 73%-ának hiányzik legalább egy foga – Észtországgal együtt ez a második legmagasabb arány az EU-ban. A fogorvosnál saját zsebből fizetett költségek aránya azonban 2019 óta 41%-ról 31%-ra csökkent – Franciaországgal együtt ez a legnagyobb csökkenés az unióban.
ÍrországEgy implantátum itt csak 2,2 heti nettó bérbe kerül – ez a második legalacsonyabb érték az EU-ban –, és az emberek több mint felének (51%) minden saját foga megvan.
LengyelországAz emberek 11%-ának egyetlen saját foga sincs – Belgiummal együtt ez a legmagasabb arány az EU-ban. A 65–74 évesek körében azonban tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent a fogatlanok aránya.
LettországA magas ár miatt a felnőttek 8,7%-a, a legszegényebbek körében pedig 16,5%-a mondott le a fogászati kezelésről – Görögország után ez a legmagasabb az EU-ban. Az emberek itt a fogászati költségek 88%-át fizetik saját zsebből.
LitvániaAz emberek a fogászati költségek 81%-át saját zsebből fizetik, a magas ár miatt mégis a felnőtteknek csak 1,7%-a mondott le a kezelésről – ez kevesebb, mint az uniós átlag.
LuxemburgEgy 2 000 eurós implantátum itt mindössze 1,9 heti nettó bérbe kerül – ez a legkevesebb az EU-ban, és csaknem negyede a romániai értéknek.
MáltaAz emberek 57%-ának minden saját foga megvan (Dániával és Ciprussal együtt ez a legmagasabb arány az EU-ban), és a magas ár miatt a felnőtteknek csak 0,2%-a mondott le a fogorvosi látogatásról – ez a legkevesebb az unióban.
NémetországA fogászati kiadások itt a legmagasabbak az EU-ban (fejenként 372 dollár, 2019), és a magas ár miatt az embereknek csak 0,3%-a mondott le a fogorvosi látogatásról. A kötelező egészségbiztosítás egymagában naponta nagyjából 33 500 foghúzást fizet ki.
OlaszországEgyetlen saját foga sincs az emberek mindössze 4%-ának – Lettországgal és Ciprussal együtt ez Svédország után a legalacsonyabb arány az EU-ban. A fogászati kiadások (fejenként 317 dollár) az unió öt legmagasabbja közé tartoznak.
PortugáliaA magas ár miatt a felnőttek 7,3%-a, a legszegényebbek körében pedig 15,1%-a mondott le a fogászati kezelésről – ez a harmadik legmagasabb arány az EU-ban.
RomániaEgy implantátum itt 7,5 heti nettó bérbe kerül – ez a legtöbb az EU-ban –, és a felnőtt páciensek 73%-ának van pótlatlan foghíja.
SpanyolországAz emberek a fogászati költségek 98%-át saját zsebből fizetik – Görögország után ez a legmagasabb arány az EU-ban –, és a felnőttek 4,7%-a mondott le a kezelésről a magas ár miatt.
SvédországEgyetlen saját foga sincs az emberek mindössze 2%-ának, és 20-nál kevesebb foga csak 10%-uknak van – mindkét érték a legalacsonyabb az EU-ban.
SzlovákiaItt óránként nagyjából 78 fogat húznak ki (2025). A fogorvosnál saját zsebből fizetett költségek aránya 2019 óta csaknem 10 százalékponttal nőtt (41%-ról 51%-ra) – ez a második legnagyobb növekedés az EU-ban.
SzlovéniaA fogorvosnál saját zsebből fizetett költségek aránya 2019 óta itt nőtt a legjobban az EU-ban – csaknem 11 százalékponttal (23%-ról 33%-ra). A várólisták miatt a felnőttek 3,6%-a nem kapott kezelést; Finnország után ez a legmagasabb arány az unióban.
Források: Eurobarometer 330 (2009), Eurostat (2024, 2025), OECD (2019–2025), WHO (2019); Hollandia: CBS (2005); Észtország: SHARE-felmérés (Stock és mtsai, 2016); Németország: KZBV (2024); Lengyelország: egészségügyi minisztérium (2019); Románia: CMSR (2024); Szlovákia: NCZI (2025).
1. fejezet a 8-ból
A láthatatlan többség: legtöbbünknek hiányzik egy foga, csak nem látszik
Szálljon fel egy pozsonyi villamosra, a párizsi metróra vagy egy athéni buszra, és nézzen körül. Szinte senkin sem látszik, hogy hiányozna egy foga. Pedig az Önt körülvevő felnőttek többségének legalább egy hiányzik.
57%
a 15 év feletti európaiak közül ennyinek hiányzik legalább egy foga. Minden saját foga csak 41%-uknak van meg.
Eurobarometer 330 (2009), az utolsó szájegészségügyi felmérés, amely az EU összes országára kiterjedt
Hány fogat húznak ki
Kevés ország teszi közzé, hány fogat húznak ki egy év alatt. Németországban a kötelező egészségbiztosítás egymagában naponta nagyjából 33 500 foghúzást fizet ki, vagyis óránként mintegy 1 400-at (2024, a magánbetegek nélkül). Szlovákia az egész országra vonatkozó pontos számot is közzéteszi: 2025-ben ott 683 032 fogat húztak ki, óránként nagyjából 78-at.
Miért nem látjuk
Először általában azokat a fogainkat veszítjük el, amelyek mosolygáskor nem látszanak. Egy svéd vizsgálat tíz éven át követte az 50 és 60 év közöttieket: az alsó őrlőfogak 7,5%-át veszítették el, a szemfogaknak viszont csak 1,8%-át.
Az utolsó felmérés, amely az Európai Unió összes országában vizsgálta, hány foga van az embereknek, 2009 őszén készült (Eurobarometer 330). Az országok között óriásiak voltak a különbségek: azok aránya, akiknek minden saját foguk megvolt, a magyarországi 19%-tól a dániai, máltai és ciprusi 57%-ig terjedt. Magyarországon ez az arány 19% volt, így tízből nyolc embernek (80%) már legalább egy foga hiányzott. Saját országa adatát az országok áttekintésében találja.
Hány európainak hiányzott legalább egy foga (korcsoportonként)
15–24 évesek15%
25–39 évesek40%
40–54 évesek64%
55 évesek és idősebbek84%
Magyarország, 15 év felettiek80%
Eurobarometer 330 (2009), a megkérdezettek saját bevallása alapján; az arányokat a jelentés táblázataiból számítottuk ki.
Ha Önnek hiányzik egy foga, Ön sem kivétel. A többséghez tartozik – csak nem tudunk egymásról.
Miért éppen negyven körül: három folyamat, amely egyszerre ér utol bennünket
A negyvenedik születésnapon semmi különös nem történik. E kor körül azonban többnyire egyszerre ér utol bennünket három folyamat, amely jóval korábban kezdődött.
38 év
az az életkor, amikor világszerte a legtöbb új, súlyos ínybetegség jelentkezik
Kassebaum és mtsai, Journal of Dental Research, 2014
1. Az íny
A súlyos ínybetegség (parodontitisz) új esetei harminc- és negyvenéves kor között szaporodnak a leggyorsabban, és 38 éves kor körül tetőznek. Az 1990-ben és 2007-ben végzett német országos vizsgálatok szerint nagyjából negyvenéves kortól az ínybetegség a foghúzás leggyakoribb oka – gyakoribb, mint a fogszuvasodás. Németországban ma a 35–44 évesek közül csak mintegy 4%-ának teljesen egészséges az ínye, 17,5%-nál pedig a betegség súlyos formája alakult ki.
2. A régi tömések
Az általános fogorvosok munkájának nagyjából a felét a régi tömések cseréje teszi ki. Minden cserével egy kicsit nagyobb lesz az üreg. Ha a tömés a rágófelületre és a fog mindkét oldalfalára is kiterjed, a fog merevségének mintegy 63%-át elveszíti. Maga a fog megnyitása gyökérkezeléskor csak 5%-kal gyengíti. Egy svéd vizsgálat szerint a gyökérkezelt fogakat az emberek körülbelül négyszer gyakrabban veszítik el.
3. Az első maradó őrlőfog („hatos”)
Az első maradó őrlőfog hat-hét éves kor körül bújik ki, és nem tejfogat vált fel. Ez az első maradó fog a szájban, ezért dolgozik a legtovább. Az elveszített fogak listáját az őrlőfogak vezetik: tíz év alatt az 50–60 éves svédek 39%-a veszített el legalább egy fogat.
És mely fogak bírják a legtovább? Az alsó szemfogak azok közé tartoznak, amelyek a legtovább maradnak meg a szájban.
A hiányzó fog tehát nem a hanyagság jele. Biológia és idő kérdése.
Egy mosoly ára: ugyanaz a fog, eltérő számú munkahét
Az árcédulán egy implantátum Ausztriában és Szlovákiában hasonlóan fest. A különbség abban rejlik, hány hétig kell ugyanazért az összegért dolgozni.
csaknem 6 hét
munkájába kerül egy szlováknak egy 2 000 eurós implantátum. Egy osztráknak 2,5 hetébe.
Eurostat, nettó keresetek, 2025; saját számítás
Hány heti nettó bérbe kerül egy 2 000 eurós implantátum (2025)
Luxemburg1,9 hét
Írország2,2 hét
Dánia2,3 hét
Ausztria2,5 hét
Hollandia2,5 hét
Svédország2,7 hét
Finnország2,8 hét
Németország2,8 hét
Belgium2,9 hét
Franciaország3,2 hét
EU-átlag3,5 hét
Ciprus3,7 hét
Olaszország3,7 hét
Spanyolország3,8 hét
Málta4,1 hét
Szlovénia4,3 hét
Észtország4,6 hét
Görögország4,8 hét
Portugália4,8 hét
Csehország5,0 hét
Litvánia5,4 hét
Lengyelország5,4 hét
Lettország5,5 hét
Szlovákia5,7 hét
Horvátország6,2 hét
Magyarország6,7 hét
Bulgária7,2 hét
Románia7,5 hét
Számítás: a 2 000 eurót elosztottuk egy átlagos keresetű, gyermektelen munkavállaló havi nettó bérével (Eurostat, 2025), majd megszoroztuk 4,33-mal (a hetek átlagos száma egy hónapban). Az összehasonlíthatóság kedvéért minden országnál ugyanezzel az összeggel számolunk.
Magyarországon egy koronával ellátott implantátum ára általában 440 ezer – 1,1 millió Ft. A 471 600 Ft-os (1 286 €) havi nettó átlagkereset mellett ez 4 hét és 2,3 hónap közötti munkának felel meg.
Ki fizeti a számlát
A szlovákok ma a fogászati kiadások 51%-át saját zsebből fizetik. 2019-ben ez az arány még 41% volt. Csehországban 60%, Magyarországon 66%, Romániában 90%, Németországban 19%, Franciaországban pedig 15% (OECD, 2024). Az összes ország adatait a 27 ország táblázatában találja.
A különbségek az összkiadásokon is látszanak. 2019-ben fogászati ellátásra Németországban fejenként 372 amerikai dollárt költöttek, Szlovákiában 57-et, Romániában 19-et (WHO). A szlovák egészségbiztosítók csak kivételes esetben térítik meg az implantátumot – például súlyos baleset után, daganatos betegségnél vagy veleszületett állcsont-rendellenesség esetén.
A paradoxon: mi fizetünk a legtöbbet, mégis mi panaszkodunk a legkevesebbet
Közép- és Kelet-Európában fizetnek az emberek a legtöbbet saját zsebből – mégis itt panaszkodnak a legkevesebben. 2024-ben a szlovákoknak csak 0,9%-a mondta, hogy az ár miatt lemondott a fogászati kezelésről. Franciaországban ez az arány 5,2% volt (Eurostat).
Miért? A felmérés vizsgálatra vagy kezelésre kérdez rá, nem a hiányzó fog pótlására. A foghíj, amellyel valaki megtanult együtt élni, „szükségletként” nem jelenik meg a statisztikában. Ez a mi értelmezésünk – a felmérés ezt közvetlenül nem vizsgálja.
Az ár leginkább az alacsonyabb jövedelműeket sújtja. Az európaiak legszegényebb ötöde kilencszer gyakrabban mond le az ár miatt a fogászati kezelésről, mint a leggazdagabb ötöd (5,4% szemben 0,6%-kal). A szükséges fogászati ellátás pedig leggyakrabban a 45–64 éveseknél marad el.
A fogturizmus paradoxona: az új mosolyok országában volt a legkevesebb saját fog
Az osztrákok a vasfüggöny leomlása óta járnak új fogakért a magyar határ menti városokba, főleg Mosonmagyaróvárra. Európa jelentős része számára Magyarország a megfizethető implantátumok szinonimája.
19%
a magyarok közül ennyinek volt meg 2009-ben minden saját foga – ez a legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban
Eurobarometer 330 (Magyarországon 513 interjú)
A legutóbbi összeurópai felmérésben azonban éppen a magyaroknak volt a legkevesebb saját foguk az unió összes országa közül. Minden foga csak 19%-uknak volt meg, 43%-uknak pedig 20-nál kevesebb foga volt. Svédországban ez az arány 10% volt. Azok közül a magyarok közül, akiknek hiányzott foguk, csak 24%-uk viselt kivehető fogpótlást (uniós átlag: 31%).
Magyarországon egy implantátum 600 000 – 1,2 millió forintba kerül, ami nagyjából 1 645 – 3 290 € (2026. február). Egy magyarnak ehhez 1,3–2,6 hónapig kell dolgoznia, egy németnek ugyanezért az összegért 0,5–1,1 hónapig.
A határ menti klinikák árai az osztrák, német vagy brit pénztárcákhoz igazodnak. A helyieknek nem „olcsók”. Iparági becslések szerint évente 60 000–70 000 fogturista érkezik, hivatalos adatok azonban nincsenek.
Vasfüggöny a szánkban: határ, amely egy nemzedéken húzódik át
A berlini fal 1989-ben omlott le. A vasfüggöny mögött felnőttek mosolyában azonban a határ ma is látszik – csak más okból, mint amit általában emlegetnek.
Hány embernek volt meg minden saját foga (15 év felettiek, 2009)
Magyarország19%
Horvátország26%
Észtország27%
Lengyelország28%
Lettország29%
Szlovákia29%
Románia30%
Litvánia31%
Portugália32%
Szlovénia32%
Belgium33%
Franciaország34%
Ausztria35%
Németország38%
Bulgária40%
Luxemburg40%
EU-átlag41%
Csehország43%
Hollandia46%
Spanyolország47%
Olaszország49%
Görögország50%
Írország51%
Finnország53%
Svédország55%
Ciprus57%
Dánia57%
Málta57%
Eurobarometer 330 (2009), a megkérdezettek saját bevallása alapján.
Egy állam, azonos biztosítás, más fogak
A legerősebb bizonyítékot Németország szolgáltatja. Húsz évvel az újraegyesítés után a volt Kelet-Németországban élők 29%-ának, a volt Nyugat-Németországban élők 40%-ának volt meg minden saját foga – ugyanabban az országban, 1990 óta azonos egészségbiztosítással.
29%volt Kelet-Németország
40%volt Nyugat-Németország
A 35–44 éves magyaroknak 2004-ben átlagosan 8,9 foguk hiányzott. A hasonló korú németeknek ma nagyjából egy. Az adatok különböző évekből származnak, a különbség azonban óriási.
Nem a mai fogorvosok tehetnek róla
A szlovák rendelők 2025-ben 1 000 lakosra nagyjából 126 foghúzást jelentettek, vagy mintegy 150-et, ha a jelentést be nem küldő rendelőket is beszámítjuk. A német kötelező egészségbiztosítás egymagában körülbelül 147-et számolt el. A szlovák fogorvosok ráadásul egy foghúzásra nagyjából 4,5 tömést készítenek, a németek 3,6-ot. Ez a mi durva becslésünk, mivel az országok eltérően számolják a beavatkozásokat – a „húzás kezelés helyett” mítoszának cáfolatához azonban elegendő.
A különbséget három dolog magyarázza:
A nemzedék, amely 1990 előtt vagy akörül veszítette el a fogait.
A ritkábban pótolt foghíjak. Romániában azoknak, akiknek hiányzott foguk, csak 14%-a viselt fogpótlást.
A fogászati kiadások, amelyek egy főre vetítve 6–20-szor alacsonyabbak, mint Németországban.
A jó hír: Kelet-Európa felzárkózik
Lengyelországban a 65–74 évesek körében tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent azok aránya, akiknek egyetlen saját foguk sem maradt: a 2009-es 40,8%-ról 2019-re 18,8%-ra. A határ ráadásul nem éles: Csehország (43%) az uniós átlag fölött volt, Ausztria (35%) és Franciaország (34%) pedig közelebb állt a keleti országokhoz.
Ha Ön ötven- vagy hatvanéves, és hiányoznak a fogai, az nem személyes kudarc. A történelem egy darabja, amelyet az egész nemzedéke magával cipel.
Egy mosolyon múlik az állás: ugyanaz az önéletrajz, egy hiányzó fog
Argentínában 300 szervezet HR-szakembereinek kellett sorba rendezniük 20 hasonló, fényképes önéletrajzot. Azok a jelöltek, akiknek a fotón hiányzott a foguk, átlagosan csak a 15,5. helyre kerültek a 20-ból.
+20 pont
ennyivel nőtt azoknak a nőknek a foglalkoztatottsága, akiknek hiányoztak az elülső fogaik, miután ingyenes fogászati kezelést és új fogakat kaptak
Randomizált kísérlet, Santiago de Chile (J-PAL)
A legmeggyőzőbb bizonyítékot egy Santiago de Chile-i kísérlet szolgáltatja. A véletlenszerűen kiválasztott résztvevők nagyjából 800 amerikai dollár értékű ingyenes fogászati kezelést kaptak, fogpótlásokkal együtt. A foglalkoztatottság 5 százalékponttal nőtt, azoknál a nőknél pedig, akiknek hiányoztak az elülső fogaik, akár 20 ponttal. A nők önbizalma is jelentősen megerősödött. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás főként az informális munkában és a vállalkozásban mutatkozott meg, és nagyjából három év után elhalványult. A nagyobb önbizalom azonban megmaradt.
Az elrejtett mosoly
Angliában 2023-ban a felnőttek 24%-a szégyellt mosolyogni, nevetni vagy megmutatni a fogait. 2009-ben ez az arány 16% volt (hivatalos országos felmérés). Az Európai Unióban azok, akiknek az idő nagy részében gondot okozott kifizetni a számláikat, háromszor gyakrabban szégyellték a fogaikat (16% szemben 5%-kal). Azok körében, akiknek nem volt fogorvos a közelben, ez az arány elérte a 20%-ot.
„Az ember egész élete a fogain keresztül zajlik.” – egy interjúkon alapuló brit vizsgálat résztvevője (Rousseau és mtsai, 2014)
A fogak a gyerekkorról árulkodnak, nem a jellemről
Azoknak az 50 év feletti európaiaknak, akik olyan háztartásban nőttek fel, ahol több mint 25 könyv volt, átlagosan 1,4-gyel több foguk van, mint azoknak, akik kevesebb könyv mellett nőttek fel. A legalacsonyabb végzettségű 65–74 éves németeknek átlagosan 11,4 foguk hiányzik, a legmagasabb végzettségűeknek 5,7.
Hónapok, amelyeket senki sem tart számon: élet foghíjjal a várakozás idején
A foghúzás és az új fog között hetek, sőt hónapok telnek el. Egyetlen európai statisztika sem rögzíti, valójában mennyi.
Mikor kerül be az implantátum a foghúzás után (az ITI nemzetközi konszenzusa)
még aznap
4–8 hét után
12–16 hét után
több mint 6 hónap után
Mindegyik időpontot még gyógyulás követi, mielőtt a korona sorra kerül. A klinikák adatai szerint a foghúzástól a kész fogig vezető út általában 4–12 hónapig tart.
Az állcsont közben átalakul. A kihúzott fog helyén a csont három hónapon belül szélességének nagyjából a harmadát, hat-hét hónapon belül 29–63%-át veszíti el.
Amikor a várakozásnak nincs vége
Sokan soha nem érnek a várakozás végére. Egy 2024-es romániai országos vizsgálatban a felnőtt páciensek 73%-ának volt pótlatlan foghíja.
A szlovákiai fogorvosi rendelők 2025-ben 24%-kal kevesebb kivehető fogpótlást készítettek, mint 2013-ban, pedig maradó fogat csak 4%-kal kevesebbet húztak ki. Implantátumok váltották fel ezeket, vagy több foghíj marad pótlatlanul? A statisztika ezt nem mutatja meg, és nyilvánosan egyelőre senki sem kérdezett rá.
Éppen ezekre a hónapokra született a Denticor
A Denticor ideiglenes esztétikai fog, amelyet otthon, saját maga helyezhet be – ha nem szeretne látható foghíjjal járni, amíg a végleges megoldásra vár, vagy pénzt gyűjt rá. Nem orvostechnikai eszköz, és nem helyettesíti a fogorvosi kezelést. Mosoly az átmeneti időszakra.
Ha a fogorvos messze van vagy drága: az emberek maguk segítenek magukon
Ha a fogorvos túl messze van, túl drága, vagy nincs szabad időpontja, az emberek rögtönöznek. Ezt Nagy-Britanniában dokumentálták a legalaposabban, ahol a saját kezűleg végzett fogászati beavatkozásokról („DIY dentistry”) már évek óta beszélnek.
10-ből 1
brit bevallotta, hogy végzett már magán valamilyen fogászati beavatkozást
YouGov, 2023. március, 2 104 felnőtt
A YouGov 2023. márciusi felmérésében minden tizedik brit bevallotta, hogy végzett már magán ilyen beavatkozást, és több mint felük az elmúlt két évben. A felnőttek 22%-a egyetlen fogorvosnál sem volt regisztrálva. Egy újabb, 2026. februári felmérésben a britek 7%-ának volt tapasztalata saját kezűleg végzett fogászati beavatkozással, Plymouthban pedig 14%-nak.
Mit tettek azok a britek, akik maguk segítettek magukon (2026)
Szegfűszeg- vagy zsibbasztó olajjal csillapították a fájdalmat44%
Fogóval húzták ki a meglazult vagy fájó fogukat35%
Visszaragasztották a koronát vagy a tömést30%
Lecsiszolták a kicsorbult fogukat29%
Éles tárggyal próbálták felszúrni a tályogot18%
A Thinkmoney banki alkalmazás felmérése 2 000 brit felnőtt körében, 2026. február (a Dentistry.co.uk beszámolója szerint). A százalékok csak azokra vonatkoznak, akik maguk segítettek magukon.
Miért? Nagyjából harmaduk a magánfogorvos árát nevezte meg okként, tízből hárman nem kaptak időpontot az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), 26%-uknak pedig olyan fájdalmai voltak, hogy nem bírtak várni.
Amit a fogorvosok látnak
A Brit Fogorvosi Szövetség (BDA) 2024-es felmérésében az 500 megkérdezett fogorvos 82%-a mondta, hogy a járványügyi lezárások óta kezelt olyan beteget, aki előtte maga próbált segíteni magán. Fogóval kihúzott fogakról, pillanatragasztóval visszaragasztott koronákról, sőt tömés helyett rágógumiról számoltak be. A szövetség „járványról” beszél, és ezt a fogeredetű szepszis szaporodó eseteivel is összefüggésbe hozza. Elnöke a kórházi fogorvosok tapasztalatait „Dickens-regényekbe illő jelenetekként” írta le.
Ez nem új jelenség. Már egy 2007-es angliai felmérésben a megkérdezettek 6%-a vallotta be, hogy a nehezen elérhető fogászati ellátás miatt saját magát kezelte. Az egyik megkérdezett elmondta, hogy fogóval 14 fogát húzta ki.
Nem csak Nagy-Britanniáról van szó
Franciaországban az egészségügyi minisztérium szerint a települések 70,8%-ának nagyon gyenge a fogorvosi ellátottsága (2024), és a fogászati kezelés teszi ki annak az egészségügyi ellátásnak csaknem a felét, amelyről a franciák lemondanak. Ezért 2025 januárja óta új fogorvos nem nyithat csak úgy rendelőt olyan térségben, ahol elegendő fogorvos van.
Finnországban a felnőttek 7%-a, Szlovéniában 3,6%-a nem kapott fogászati kezelést a várólisták miatt (Eurostat, 2024). Csehországban a fogorvosi rendelők mintegy 10%-ának nincs szerződése az egészségbiztosítóval, és egyes kis települések egy évig vagy még tovább kerestek fogorvost (Cseh Televízió, 2022).
A legnehezebb helyzetben az alacsony jövedelműek vannak. A szegénység kockázatának kitett görögök közül azok 52,8%-a, akiknek fogorvosra volt szükségük, lemondott a kezelésről (a többieknél ez az arány 22,7% volt). Romániában az arány 43,5% volt, szemben 12,6%-kal (Eurostat, 2024).
A félelem, amelyről nem beszélünk
Egy 31 vizsgálatot és 72 577 felnőttet felölelő metaanalízis szerint az emberek mintegy 15%-a fél a fogorvostól, és körülbelül 3%-uk nagyon erősen. Svédországban a felnőttek 19%-a legalább enyhén félt a fogorvostól, Nagy-Britanniában pedig az emberek 11,6%-a szenvedett erős fogászati szorongástól. Svájcban a fogorvostól félők aránya hét év alatt 21%-ról 13%-ra csökkent.
Az Eurostat statisztikájában az európaiaknak csak 0,3%-a nevezi meg a félelmet fő okként, amiért nem ment fogorvoshoz; leggyakrabban a dánok (1%). Minden megkérdezett azonban csak egy okot jelölhet meg, és a félelem gyakran az ár vagy a halogatás mögé rejtőzik, így a statisztika valószínűleg alábecsüli.
A fogó és a pillanatragasztó nem a könnyelműség bizonyítéka. Azt mutatják meg, mi történik, ha a fogorvos túl messze van, túl drága, vagy ha félünk tőle.
Ha Önnek hiányzik egy foga, Európában a többséghez tartozik. Csak nem látszik.
Negyven körül ez a biológia és az idő kérdése, nem kudarc.
Kelet-Európában a történelem öröksége is – és a helyzet gyorsan változik.
Egy új fog árát munkahetekben mérjük, és Szlovákiában például több mint kétszer annyi kell belőle, mint Ausztriában.
A legnagyobb hézag azonban nem a szájban van, hanem a statisztikákban. 2009 óta senki sem számolta meg a fogakat az EU összes országában. Szlovákiában nincs friss, reprezentatív klinikai felmérés a felnőttek fogazatáról. És senki sem méri, mennyi ideig élnek az emberek foghíjjal, amíg új foghoz jutnak.
Gyakori kérdések
Hány magyarnak hiányzik legalább egy foga?
A legutóbbi összeurópai felmérésben (Eurobarometer 330, 2009) a 15 év feletti magyaroknak csak 19%-a mondta, hogy minden saját foga megvan. Legalább egy foga tehát tízből nyolcnak (80%) hiányzott.
Hány fogat húznak ki egy év alatt?
Összeurópai adat nincs, csak kevés ország teszi közzé. Németországban a kötelező egészségbiztosítás egymagában naponta nagyjából 33 500 foghúzást fizet ki (2024, a magánbetegek nélkül). Szlovákiában 2025-ben 683 032 fogat húztak ki, vagyis óránként nagyjából 78-at.
Melyik fogainkat veszítjük el először?
Leggyakrabban az őrlőfogakat, főként az alsó első őrlőfogat, amely hatéves kor körül bújik ki. Az alsó szemfogak azok közé tartoznak, amelyek a legtovább megmaradnak.
Miért kezdenek negyven körül hiányozni a fogak?
Három hosszan tartó folyamat ér össze: az ínybetegség (az új súlyos esetek 38 éves kor körül tetőznek), az újra meg újra cserélt tömések, amelyek gyengítik a fogat, és az őrlőfogak, amelyek hatéves korunk óta dolgoznak a szájban. Nagyjából negyvenéves kortól az ínybetegség a foghúzás leggyakoribb oka.
Miért van kevesebb saját foguk a kelet-európaiaknak?
A különbséget főként az 1990 előtt kezelt nemzedék, a foghíjak ritkább pótlása és a jóval alacsonyabb fogászati kiadások magyarázzák. A mai szlovák fogorvosok nem húznak ki több fogat lakosonként, mint a németek.
Mennyibe kerül egy implantátum a fizetéshez képest?
Egy 2 000 eurós implantátum Magyarországon 6,7 heti átlagos nettó keresetnek felel meg, Ausztriában nagyjából 2,5 hetinek (Eurostat, 2025, saját számítás). A szokásos hazai árak (440 ezer – 1,1 millió Ft) 4 hét és 2,3 hónap közötti munkát jelentenek.
Mind a 27 ország egy táblázatban
Az országok ábécérendben szerepelnek. Mobilon a táblázatot oldalra görgetheti.
Ország
Minden saját foga megvan
Legalább 1 foga hiányzik
Nincs saját foga
2 000 eurós implantátum (hány heti nettó bér)
Saját zsebből fizetik a fogorvost
Az ár miatt lemondtak a kezelésről
EU-átlag
41%
57%
7%
3,5
–
2,7%
Ausztria
35%
63%
7%
2,5
54%
0,7%
Belgium
33%
67%
11%
2,9
70%
2,8%
Bulgária
40%
59%
8%
7,2
55%
1,6%
Ciprus
57%
43%
4%
3,7
79%
1,8%
Csehország
43%
56%
7%
5,0
60%
0,6%
Dánia
57%
43%
5%
2,3
51%
7,3%
Észtország
27%
73%
7%
4,6
65%
3,2%
Finnország
53%
47%
7%
2,8
57%
0,6%
Franciaország
34%
65%
6%
3,2
15%
5,2%
Görögország
50%
49%
7%
4,8
100%
11,3%
Hollandia
46%
54%
9%
2,5
24%
0,4%
Horvátország
26%
73%
7%
6,2
30%
0,3%
Írország
51%
48%
7%
2,2
61%
1,2%
Lengyelország
28%
68%
11%
5,4
64%
0,7%
Lettország
29%
69%
4%
5,5
88%
8,7%
Litvánia
31%
67%
5%
5,4
81%
1,7%
Luxemburg
40%
60%
6%
1,9
28%
1,2%
Magyarország
19%
80%
10%
6,7
66%
0,5%
Málta
57%
41%
5%
4,1
81%
0,2%
Németország
38%
59%
6%
2,8
19%
0,3%
Olaszország
49%
49%
4%
3,7
–
1,7%
Portugália
32%
65%
9%
4,8
–
7,3%
Románia
30%
65%
6%
7,5
90%
3,7%
Spanyolország
47%
52%
6%
3,8
98%
4,7%
Svédország
55%
45%
2%
2,7
58%
1,8%
Szlovákia
29%
71%
7%
5,7
51%
0,9%
Szlovénia
32%
67%
9%
4,3
33%
0,3%
Források: Eurobarometer 330 (2009); Eurostat earn_nt_net (2025) és hlth_silc_09 (2024); OECD, fogászati kiadások (2024; Dánia, Luxemburg és Hollandia 2025, Málta 2023). Olaszországra és Portugáliára az OECD nem közöl ilyen adatot.
Hiányzik egy foga, és a végleges megoldásra vár?
A Denticor AI felméri az Ön helyzetét, és megmondja, megfelelő-e Önnek a Denticor átmeneti megoldásként.
Európai Bizottság: Special Eurobarometer 330 – Oral Health, 2010 (adatfelvétel: 2009), QB10 táblázat. PDF
Eurostat: éves nettó keresetek (earn_nt_net), 2025. Eurostat
Eurostat: kielégítetlen fogászati ellátási szükségletek ok és jövedelem szerint (hlth_silc_09), 2024. Eurostat
OECD: fogászati kiadások finanszírozási forma szerint (System of Health Accounts). OECD
Miben különböznek az egyes országok
CBS (a holland statisztikai hivatal): a teljes fogsort viselők aránya, 1981 és 2004. CBS
Stock C, Jürges H, Shen J, Bozorgmehr K, Listl S: a saját fogak száma az 50 év felettieknél 14 európai országban (SHARE, 2013). Community Dentistry and Oral Epidemiology, 2016. DOI
A többi szám ugyanazokból a forrásokból származik, mint a 27 ország táblázata, illetve az alábbi fejezetek forrásaiból.
1. fejezet: A láthatatlan többség
KZBV: Jahrbuch 2025 – foghúzások a német kötelező egészségbiztosításban (12,256 millió 2024-ben). KZBV
Szlovák Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI): Fogorvosi ellátás a Szlovák Köztársaságban, 2025 és az A08 adatállomány, 2013–2025. Jelentés (PDF) · Adatok (XLSX)
Európai Bizottság: Special Eurobarometer 330 – Oral Health, 2010 (adatfelvétel: 2009). PDF
Paulander J, Axelsson P, Lindhe J, Wennström JL: fogvesztés 50 és 60 éves kor között, 10 éves svédországi követéses vizsgálat. Acta Odontologica Scandinavica, 2004;62(4). Cikk
2. fejezet: Miért éppen negyven körül?
Kassebaum NJ és mtsai: a súlyos parodontitisz világméretű előfordulása, 1990–2010 (72 vizsgálat, 37 ország). Journal of Dental Research, 2014. IHME
A fogvesztés okai Németországban (IDZ-vizsgálat, 2007). zm-online · Reich E, Hiller KA, 1993. Regensburgi Egyetem
6. német szájegészségügyi vizsgálat (DMS 6): az ínybetegségek előfordulása. Deutsche Zahnärztliche Zeitschrift, 2025. DZZ
Blum IR, Özcan M: tömések javítása és cseréje. Current Oral Health Reports, 2018;5(4). PMC
Reeh ES, Messer HH, Douglas WH: a fog merevsége tömés és gyökérkezelés után. Journal of Endodontics, 1989;15. ScienceOpen
New Zealand Dental Association: az első maradó őrlőfog. NZDA
3. fejezet: Egy mosoly ára
Eurostat: éves nettó keresetek (earn_nt_net), 2025. Eurostat
OECD: a háztartások fogászati kiadásai (System of Health Accounts), 2019–2024. OECD · Health at a Glance: Europe 2024.OECD
Rousseau N, Steele J, May C, Exley C: „Your whole life is lived through your teeth” (39 interjú). Sociology of Health & Illness, 2014. DOI
A gyerekkori könyvek száma és a fogak száma 50 éves kor felett (SHARE). Community Dentistry and Oral Epidemiology, 2017. DOI
7. fejezet: Hónapok, amelyeket senki sem tart számon
ITI: konszenzus az implantátumok foghúzás utáni fogmederbe helyezéséről. ITI
Tan WL és mtsai: szisztematikus áttekintés a csont és az íny foghúzás utáni változásairól (20 vizsgálat). Clinical Oral Implants Research, 2012. PubMed
Colegiul Medicilor Stomatologi din România (Román Fogorvosi Kamara): országos szájegészségügyi vizsgálat, 2024 (Economica.net). Economica.net
8. fejezet: Ha a fogorvos messze van vagy drága
YouGov: minden tizedik brit végzett már magán fogászati beavatkozást, 2023. YouGov
Thinkmoney: felmérés 2 000 brit felnőtt körében, 2026. február (Dentistry.co.uk, 2026. 04. 24.). Dentistry.co.uk
A Brit Fogorvosi Szövetség (BDA) felmérése, 2024. Dentistry.co.uk
